Az iszl�m vall�s (arabul: al-Iszl�m, �kiejt�se^✩) a f�ld nagy vil�gvall�sainak egyike (h�vei a muszlimok). A vil�g els� (a vall�sok tan�t�sai alapj�n �l�k sz�ma szerinti list�n) vagy m�sodik (magukat valamilyen vall�shoz tartoz�k szerinti list�n) legnagyobb vall�sa. Az �n. �brah�mi vall�sok vagy a „K�nyv vall�sai”-nak egyike, �s mint ilyen, monoteista. F� elterjed�si ter�lete �szak-Afrika, K�zel-Kelet, a K�z�p-�zsia valamint Malajzia �s a legn�pesebb muszlim orsz�g, Indon�zia.

K�t f� �gra oszthat�: a szunnit�kra (90%) �s s�it�kra (10%).

A k�zponti mindenhat� l�ny (Isten, arabul الله = Allah) (v�.: Elohim, Jahve ), aki a f�ldi emberek k�z�l Mohamed pr�f�t�t – a pr�f�t�k pecs�tj�t, azaz hit�k szerint az utols� pr�f�t�t – v�lasztotta ki utols� sz�sz�l�j�ul. Az iszl�m szent k�nyve a Kor�n, amit Isten Mohameden kereszt�l kinyilatkoztatott szavainak tekintenek, �pp ez�rt tilos megv�ltoztathatatni, �s m�g ford�t�sait is magyar�zatnak min�s�tik.

Az iszl�m vall�s elismeri a kor�bbi pr�f�t�kat (J�zust (Issa) is annak, m�ghozz� az egyetlen b�ntelen pr�f�t�nak tekintik), k�ld�tteket, de a kor�bbi vall�sokat az eredeti kinyilatkoztat�st�l elt�r�eknek tekinti. A zsid�kat, a kereszt�nyeket a „k�nyv n�pei”-nek tartj�k. �k az iszl�m �llam v�delm�t �lvezik.

Az iszl�m vall�s hisz a felt�mad�sban, �s az utols� �t�letben, a Pokolban �s a Paradicsomban. (A j�k �r�k boldogs�gban fognak �lni a Paradicsomban, m�g a gonoszok �r�kk� �gnek a pokolban.)

Az iszl�m vall�s a zsid� �s a kereszt�ny teol�gi�hoz hasonl� t�rv�nykez�st vall (v�.: sar�a)

Az arab nyelvben az iSzL�M sz� az Sz L M sz�gy�k IV. iget�rzsbeli maszdarja. A sz� jelent�se (Isten akarat�nak val�) al�vet�s, vagy (Isten akarat�ban val�) megb�k�l�s. A muszlim sz� jelent�se: aki al�veti mag�t (Isten akarat�nak). Ugyancsak az Sz L M gy�kb�l sz�rmazik a szal�m (b�ke) sz� is. Az iszl�m sz� az arabban csakis f�n�vi jelent�ssel rendelekezik. Mell�kn�vi �rtelemben az iszl�mijj–iszl�mijja kifejez�s haszn�latos.

Az iszl�m hit hat alapt�tele

Az iszl�m vall�s jelenl�te a k�l�nb�z� orsz�gokban. Z�lddel jel�lt�k a szunnita, pirossal a si�ta �gazatok az orsz�g �sszn�pess�g�hez viszony�tott vall�si jelent�s�g�t

Minden muszlim, ir�nyzatt�l f�ggetlen�l hisz az al�bbi hat alapt�telben:

1. Hit Istenben, egyed�lis�g�ben, �s abban, hogy csak � m�lt� im�datra (tavhid)
2. Hit a Pr�f�t�kban (nab�) �s a K�ld�ttekben (ruszul)
3. Hit az Isten �ltal lek�ld�tt k�nyvekben (kutub)
4. Hit az angyalokban (malaika)
5. Hit a V�gs� Napban (kimaja)
6. Hit az elrendel�sben (kadar)

Istenhit (tavhid): Az iszl�m k�zponti gondolata Isten egys�ge, �s egyed�lval�s�ga. Teol�giai rendszer�ben szigor� monoteizmust val�s�t meg. A „t�rs�t�st” (sirk), azaz Isten mell� t�rsat – m�s istens�get, avagy embert �ll�tani – a legkomolyabb b�nnek tartja. Az iszl�m istenk�pe legt�m�rebben a Kor�n 112. vers�ben (sz�ra) van megfogalmazva:

Mondd, � az Egyetlen Isten. Az �r�kk�val� Isten. Nem nemzett �s nem nemzetett. Senki sem hasonl� Hozz�.

Az Allah sz� etimol�giailag az arab il�h (istens�g, isten) sz�b�l sz�rmazik. Az il�h kifejez�shez hat�rozott n�vel� csatlakozik. �gy az Allah sz� konkr�t jelent�se „az Isten”. A sz� t�volabbr�l a s�mi lh – Istent, istens�get jel�l� sz�gy�kb�l ered. (ld. m�g a h�ber Eloah, az ar�mi Elah vagy a sz�r Alaha szavak)

Pr�f�t�k (nabi): Az iszl�m rendszer�ben Isten kinyilatkoztat�sait pr�f�t�k, vagy k�ld�ttek k�zvet�tett�k az emberek fel�. A pr�f�t�kat az iszl�m egyenrang�nak tekinti. B�r az iszl�m szerint Isten minden n�phez k�ld�tt pr�f�t�t (egy hadith szerint sz�muk 124�000), a Kor�n �sszesen csak huszon�t pr�f�t�t eml�t n�v szerint. Ezek a k�vetkez�k: Adam (�d�m), Idris (Enoch), Nuh (No�), Hud (Heber?), Salih (Salih), Ibrahim (�brah�m), Ayub (J�b), Lut (L�t), Ishmail (Ismael), Ishaak (Izs�k), Yakub (J�kob), Yusuf (J�zsef), Shuaib (Jethro?), Musa (M�zes), Harun (�ron), Davud (D�vid), Sulayman (Salamon), Ilyas (�li�s), Zulkifl (Ez�kiel?), Al-Yasa (Ill�s), Yunus (J�n�s), Zakhariya (Zakari�s), Yahya (Keresztel� J�nos), Issa (J�zus), Mohamed.

Kinyilatkoztatott k�nyvek: Az iszl�m szerint egyes pr�f�t�kon kereszt�l szent k�nyveket nyilatkoztatott ki. A Kor�nban n�v szerint szerepel a Tawrat (T�ra), a Zabur (Zsolt�rok) �s az Indzsil (Evang�lium), mint Allah �ltal lek�ld�tt k�nyvek. Mindazon�ltal az iszl�m teol�gia szerint ezek a k�nyvek id�k�zben eltorzultak, egyes r�szeik elvesztek, illetve m�s r�szeket toldottak hozz�juk. Ilyen m�don egyed�l a Kor�n tekinthet� hiteles, eredeti form�ban rendelkez�sre �ll� kinyilatkoztat�snak.

Angyalok �s dzsinnek: Az iszl�m rendszer�ben az angyalok szabad akarattal nem rendelkez�, kiz�r�lag Istent szolg�l� l�nyek. Az iszl�m teol�gia fontos szerepl�je Dzsibril (G�briel), akin kereszt�l Isten k�z�lte a pr�f�t�kkal a kinyilatkoztat�st. K�vetkez�en a szabad akarat hi�ny�b�l az iszl�m nem ismeri a „bukott angyal” fogalm�t. A Kor�nban az �d�mot megk�s�rt� gonosz Iblisz nem angyal, hanem dzsinn. A dzsinnek az iszl�m rendszer�ben t�zb�l teremtett l�nyek, de ellent�tben az angyalokkal, rendelkeznek szabad akarattal, �gy van k�z�tt�k j�, �s rossz is. Tev�kenys�g�kkel seg�thetik az embereket j� avagy rossz �tra l�pni. Az iszl�mban szerepel a saitan (s�t�n) – k�s�rt� kifejez�s is, ami els�sorban Ibliszt �s lesz�rmazottait jelenti, de emellett jelenthet b�rmilyen embert vagy dzsinnt, aki gonosz dolgokat sugalmaz m�soknak.

V�gs� Nap: Az iszl�mban k�zponti helyet foglal el a V�gs� Nap, amelyen Isten minden ember felett �t�letet mond. A d�nt�s �rtelm�ben a j�k a Kertekbe (Dzsenna), a rosszak pedig a T�zbe (Nar) jutnak. E fogalmak megfeleltethet�k a kereszt�ny �s zsid� vall�s Paradicsom �s Pokol fogalmainak. Az �t�let alapja a Kor�n szerint kiz�r�lag az egyes ember hite �s a cselekedetei, illetve Isten k�ny�r�letess�ge, ebb�l k�vetkez�en az iszl�m elutas�tja a megv�lt�s fogalm�t is.

Elrendel�s (qadar): Az iszl�m szerint Isten "Meg�rz�tt T�bl�kra" (al-Lawhu 'l-Mahfuz) minden megt�rt�nt, �s a j�v�ben t�rt�nni fog� dolgot fel�rt, �gy az egyes emberek sors�t is. Az iszl�m ugyanakkor elfogadja a szabad akarat l�t�t, hiszen Isten minden dolgot a tud�s�val �rt.

Az iszl�m �t pill�re

Az iszl�m a vall�sgyakorlat �t f� pill�r�t k�l�nb�zteti meg. Ezeket h�vj�k „az iszl�m oszlopainak” (Arkan-al-Islam)

1. Hitvall�s (s�hada)
2. Ima (szal�h)
3. Adakoz�s (zak�t)
4. B�jt (szaum)
5. Zar�ndoklat (haddzs)

A s�ita teol�gia a hit �s a vall�sgyakorlat t�teleit m�s m�don csoportos�tja. A s�ita terminol�gia megk�l�nb�zteti a hit gy�kereit (usūl al-dīn) �s a hit �gait (furū al-dīn).

Hitvall�s (sahada): Az iszl�m vall�sgyakorlat�nak egyik legfontosabb t�tele a hit megvall�sa. Az iszl�m felv�telekor az �j muszlim elmondja a sahad�t, [[(tan�s�t�s), amely a k�vetkez�k�ppen hangzik:

Ashadu anna laa Ilaaha illa-Allah, wa ashadu anna Muhammad raszulu Allah. azaz: Tan�s�tom, hogy nincs m�s isten Istenen k�v�l, �s tan�s�tom, hogy Mohamed Isten Pr�f�t�ja.

Ezt a sahad�t a muszlimok minden ima alatt elmondj�k. A hit megvall�sa nem csak ima alatt t�rt�nik, hanem minden lehets�ges alkalommal. A muszlims�g letagad�sa az iszl�mban csakis olyan helyzetben megengedett, amikor az ember a hit megvall�sa miatt komoly vesz�lybe ker�lne.

Ima (salah): Az iszl�m vall�sgyakorlat�nak naponta rendszeresen ism�tl�d� eleme a napi �tsz�ri k�telez� ima. Ellent�tben a kereszt�ny terminol�gi�val az ima az iszl�mban kiz�r�lag egy fajta, ritu�lisan er�sen k�t�tt form�t jelent. Minden m�s Istenhez val� fordul�st foh�szk�nt (du'a) �rtelmeznek. Az �t k�telez� ima �t k�l�nb�z� napszakban t�rt�nik: Fajr (hajnalhasad�s), Dhuhr (d�l), Asr (d�lut�n), Maghrib (napnyugta), Isha (este). Mivel az im�k id�pontja a nap j�r�shoz igazodik, �vszakt�l, �s f�ldraji helyzett�l f�gg�en v�ltozik.

Adakoz�s (zakat)Az adakoz�s, a szeg�nyek seg�t�se az iszl�m felfog�s�ban a vall�sgyakorlat r�sze. A zakat fizet�se a szeg�nyek sz�m�ra egy �vben egyszer, Ramad�nkor k�telez�. Ennek m�rt�ke a rendelkez�sre �ll�, nem a k�zvetlen l�tfenntart�sra szolg�l� vagyon 2,5%-�t jelenti. (egyes term�nyekben, �llatokban �ll� vagyonra m�s m�rt�k vonatkozik). A zakatot a tradicion�lis muszlim orsz�gokban egyfajta ad�k�nt szedik, vagy mecseteken kereszt�l osztj�k el. A mecsetek esetleges szem�lyzet�nek fenntart�s�ra azonban a zakat nem ford�that�. Ilyen m�don nem tekinthet� egyh�zi ad�nak, vagy ahhoz hasonl� ad�nemnek. A zakatban a muszlim k�z�ss�g szeg�ny, r�szorul� tagjai r�szes�lhetnek. A zakat melletti egy�b, nem k�telez�, id�h�z nem k�t�tt adakoz�sb�l (szadaka), nem muszlimok is r�szes�lhetnek.

B�jt (sawm): Az iszl�mban a b�jti h�napban (Ramad�n), a k�telez� b�jt hajnalhasadt�t�l (Fajr) napnyugt�ig (Maghrib) tart. Ezalatt a b�jt�l�nek sem �telt, sem italt nem szabad mag�hoz vennie, viszont a k�t egym�st k�vet� b�jti nap k�z�tt meg kell t�rni a b�jt�t. Bizonyos esetekben (betegs�g, terhess�g, szoptat�s, menstru�ci�) a b�jt�t nem kell, s�t nem szabad tartani, azonban ezt egy k�s�bbi id�pontban be kell p�tolni, ha pedig ez nem lehets�ges (pl. hossz� betegs�g miatt), akkor legal�bb egy szeg�nyt eteni kell minden b�jti nap helyett. A b�jt megt�r�se (iftar) Ramad�nkor �ltal�ban fontos k�z�ss�gi esem�ny. Ramad�nkor tartj�k a muszlimok a szint�n nem k�telez� �jszakai un. tarawih im�kat is. A Ramad�non k�v�l nincsen m�s vall�silag k�telez� b�jt, de b�jt�lni a Ramad�non k�v�l is lehet, s�t aj�nlatos.

Zar�ndoklat(haddzs): Minden muszlim k�teless�ge legal�bb egyszer �let�ben – ha megteheti – elv�gezni a zar�ndoklatot (haddzs) Mekk�ba, a Szent Mecsethez. A mekkai zar�ndoklat az iszl�m napt�r Dhu al-Hiddzsah h�napj�ban t�rt�nik. A Haddzs idej�n k�v�l a Mekk�ba l�togat�k – umr�t (l�togat�st) v�geznek, amely l�nyegesen r�videbb, �s kevesebb ritu�lis mozzanatot tartalmaz, mint a hajj.

Az iszl�m forr�sai

Az iszl�m k�t f�le forr�sb�l vezeti le tan�t�sait:

1. Kor�n
2. Szunna (hagyom�ny)

Kor�n: A Kor�n az iszl�m els�dleges, �s legfontosabb forr�sa. A muszlimok szerint Isten �ltal kinyilatkoztatott m�, �s mint ilyen, Isten szavait tartalmazza. B�r az iszl�m t�bb m�s Isten �ltal lek�ld�tt K�nyvet is elismer, egyed�l a Kor�nt tartja romlatlan, v�ltozatlan form�ban megmaradtnak. A Kor�n kiz�r�lag a Mohameden kereszt�l kinyilatkoztatott sz�vegeket tartalmazza, m�s pr�f�t�kra, �s kinyilatkoztat�sokra csak ezen kereszt�l utal. A Kor�n sz�veg�t tekintve az iszl�m k�l�nb�z� ir�nyzatai k�z�tt nincsen k�l�nbs�g, valamennyi ir�nyzat ugyanazt a sz�veget fogadja el Kor�nk�nt.

Szunna: A Szunna az iszl�m szunnita �g�ban Mohamed pr�f�ta cselekedeteinek, tan�t�sainak �sszes�g�t jelenti. A s�ita ir�nyzatban a Szunna kib�v�l az im�mok tan�t�saival �s cselekedeteivel is. A Szunn�t az iszl�m legt�bb ir�nyzata, mint isteni �tmutat�st kezeli, �s az iszl�m vall�sjog, vall�sgyakorlat �s teol�gia autentikus forr�s�nak tekinti. (Az �n. koranita ir�nyzat elutas�tja a szunn�t, �s kiz�r�lag a Kor�nt tekinti a vall�s forr�s�nak.) Mivel a Kor�n legfeljebb utal�sszer�en tesz eml�t�st Mohamed �let�re, a Szunna a Kor�n utal�sain k�v�l els�sorban a Mohamed �let�re vonatkoz� hagyom�nyokra, az �n. hadithokra �p�l. Az egyes ir�nyzatok k�z�tt, s�t esetenk�nt ir�nyzatokon bel�l a k�l�nb�z� hadithok hiteless�g�nek k�rd�s�ben komoly k�l�nbs�gek vannak. A s�ita �s szunnita ir�nyzat k�lcs�n�sen elutas�tja a m�sik ir�nyzat �ltal hitelesnek tartott hadithok t�bbs�g�t.

Az iszl�m ir�nyzatai

Az iszl�m ir�nyzatai hagyom�nyosan h�rom f� csoportba sorolhat�k be.

1. Szunnita (85-87%)
2. S�ita (10-14%)
3. H�ridzsita �s egy�b ir�nyzatok (1-3%)

Szunnita ir�nyzatok

A szunnizmuson bel�l az egyes ir�nyzatok, iskol�k int�zm�nyes sz�tv�l�s�r�l nem besz�lhet�nk. Az egyes ir�nyzatok hat�rai nem h�zhat�k meg pontosan, sokszor �tfedik, �thatj�k egym�st.

Ortodox vall�sjogi iskol�k (madzab)

A szunnita vall�sjogon (fikh) bel�l k�l�nb�z� vall�sjogi iskol�k (madzab) j�ttek l�tre. Ezek k�z�l n�gy �ltal�nosan elfogadott:

1. A hanbalit�k sz�m�ra csak a Kor�n �s a szunna jogforr�s, az Arab-f�lszigeten a legelterjedtebb (�n. neo-hanbalit�k, pl. a sza�di vahh�bit�k).
2. A hanafit�k v�leked�se szerint, ha a Kor�n �s a szunna nem adnak felvil�gos�t�st, az anal�gia �s a precedens is jogforr�s. A t�r�k nyelv� vid�keken �s Indi�ban a legelterjedtebb.
3. A malikit�k �gy v�lik, ha a Kor�n �s a szunna nem adnak felvil�gos�t�st, a k�zmegegyez�s (idzsma) is jogforr�s. �szak-Afrik�ban a legelterjedtebb.
4. A safiit�k szerint mind az anal�gia, mind a megegyez�s jogforr�s, Kelet-Afrik�ban �s D�lnyugat-�zsi�ban a legelterjedtebb.

Az egyes iskol�k k�lcs�n�sen elismerik egym�st. A k�l�nbs�gek az egyes iskol�khoz tartoz� �rtelmez�kn�l, vall�stud�sokn�l nem felt�tlen�l a vall�sjogi t�telek k�l�nb�z�s�g�ben, hanem az elfogadott �rtelmez�si m�dszerek k�l�nb�z�s�g�ben mutatkozik meg. A n�gy ortodox iskol�n bel�l tov�bbi aliskol�k is kialakultak.

Kapcsol�d� cikk - sar�a

Teol�giai-filoz�fiai (kal�m) iskol�k

A vall�sjogi iskol�k mellett az iszl�mban kialakultak a metafizikai k�rd�sekhez dialektikus m�don k�zel�t� teol�giai-filoz�fiai (kal�m) iskol�k. Ezek k�z�l a legfontosabbak az Asharita, Dzsabriyya, Maturidi, Murdzsita, Mutazilita �s a Qadariyya. Az egyes kal�m ir�nyzatok t�telei fontos alapj�t k�pezik a vall�sjogi iskol�k illetve misztikus ir�nyzatok teol�giai (aqidah) t�teleinek.

Kapcsol�d� cikk – kal�m

Un. fundamentalista mozgalmak

A szunnita ir�nyzatok saj�tos �g�t k�pezik a gyakran fundamentalist�nak nevezett mozgalmak. Teol�giai t�teleik tekintet�ben nem k�l�nb�znek az ortodox vall�sjogi iskol�kt�l, azonban nem felt�tlen�l k�t�dnek egy meghat�rozott vall�sjogi iskol�hoz. K�z�s jellemz�j�k, hogy az iszl�m megtiszt�t�s�t hirdetik az r�rak�dott k�ros �j�t�sokt�l (bida). Ezen ir�nyzatok egyszerre tekinthet�k vall�si �s t�rsadalmi mozgalmaknak. B�r t�rt�netileg t�bb k�l�nb�z�, sok esetben egym�st�l sokban k�l�nb�z� t�rsadalmi programot hirdet�, �s vall�sjogi k�rd�sekben elt�r� elveket vall� ir�nyzatr�l van sz�, az egyes ir�nyzatok sok esetben nem hat�rolhat�k el egym�st�l. A legfontosabb ir�nyzatok; vahh�bit�k, szalafit�k, Muszlim Testv�ris�g.

Kapcsol�d� cikk – iszlamizmus

S�ita ir�nyzatok

A s�ita iszl�m saj�tos t�tele az �n. im�m-tan. A szunnita felfog�st�l elt�r�en, amely muszlim k�z�ss�g, az umma �l�n �ll� szem�ly tekintet�ben nem fogalmaz meg transzcendens elv�r�sokat, a s�ita iszl�m szerint Isten a muszlim k�z�ss�g vezet�s�re t�vedhetetlen, a Pr�f�ta csal�dj�b�l sz�rmaz� im�mokat jel�lt ki. A k�l�nb�z� im�m-l�ncolatok ment�n az egyes s�ita ir�nyzatok int�zm�nyesen is k�l�nv�ltak. Az egyes ir�nyzatok sok esetben nem ismerik el egym�st s�itak�nt, egyes esetekben muszlimk�nt sem. A f�bb ir�nyzatok a:

1. �t�s s�it�k (zajdit�k)
2. Hetes s�it�k (iszm�ilit�k)
3. Tizenkettes s�it�k (dzsafarit�k)
4. Alavit�k

Tizenkettes s�it�k: A legelterjedtebb s�ita ir�nyzat, a s�it�k mintegy 80%-a ehhez az ir�nyzathoz tartozik. Nev�ket (iszn� asarijja – azaz tizenkettesek) az �ltaluk tisztelt im�mok sz�ma ut�n kapt�k. Felfog�sukban az utols� im�m Muhammad al-Mahdi (868-?) rejt�zk�dik, �s Allah parancs�ra v�r, hogy helyre�ll�tsa az igazs�got a vil�gban. Az ir�nyzaton bel�l t�bb, int�zm�nyesen nem elk�l�n�lt ir�nyzat, vall�sjogi iskola (madzhab) tal�lhat�. Az ir�nyzat els�sorban Ir�nban, Irakban, Libanonban, Bahreinben �s Azerbajdzs�nban elterjedt.

Hetes s�it�k (iszm�ilit�k): Nev�ket onnan kapt�k, hogy az els� hat im�mig a tizenkettes s�it�k�val megegyez� l�ncolatot fogadnak el, a hetedik im�m szem�ly�t illet�en viszont elt�rnek t�l�k. Az iszm�ilita ir�nyzat maga is t�bb int�zm�nyesen k�l�n�ll� ir�nyzatra tagol�dik. A 16. im�m idej�n v�ltak �n�ll� felekezett� a dr�zok. A 18. im�m ut�n l�trej�tt az iszm�ilita s�a niz�rita �s musztaali ir�nyzata. A niz�rita iszm�ilit�k voltak a h�rhed asszaszinok. A musztaali ir�nyzatnak napjainkban h�rom �l� ir�nyzata, a jemeni musztaali, illetve az indiai Dawoodi Bohras �s Alavi Bohras l�tezik.

�t�s s�it�k (zajdit�k): A tizenkettes l�ncolatt�l az �t�dik im�m szem�ly�t�l k�l�nb�znek, n�vad�juk a 740-ben meggyilkolt Zajd bin Ali, Muhammad al-B�kir fiv�re. Az im�m-tan tekintet�ben a legm�rs�keltebb s�ita ir�nyzat: az im�mot nem tartj�k t�vedhetetlennek, illetve szerint�k az im�ms�g nem kiz�r�lag ap�r�l fi�ra sz�ll� int�zm�ny lehet, hanem Ali b�rmelyik lesz�rmazottja lehet im�m. Az ir�nyzat ma els�sorban Jemenben elterjedt.

Alavit�k (nuszajrit�k): Az alavit�k a s�ita iszl�m gnosztikus ir�nyzat�t k�pviselik. Teol�giai rendszer�kben m�s s�ita ir�nyzatokhoz k�pest is kiemelt szerepe van Alinak, akit b�bnak (kapu) tartanak, aki a b�lcsess�g hordoz�ja. Napjainkban az alavita k�z�ss�gek nagyr�szt beolvadtak a k�rnyezet�kben l�v� t�bbs�gi ir�nyzatokba, �m pl. Sz�ri�ban a korm�nyzat alavita k�t�d�s�.

Emellett sz�mos s�ita gy�ker� ir�nyzat l�tezik.

H�ridzsita ir�nyzatok

A h�ridzsita ir�nyzat alapvet�en politikai s�kon k�l�n�lt el az iszl�m m�s ir�nyzatait�l, �s er�sen hatalomellenes felfog�st k�pviseltek. M�g az els� k�t kalif�t, Ab� Bakrt �s I. Om�rt elismerik „helyesen vezetettnek” (ld. R�sid�n), addig Oszm�nt m�r k�ros �j�t�sok (bida) bevezet�s�vel v�dolj�k. A h�ridzsit�k k�l�nv�l�s�ra az I. fitna sor�n ker�lt sor, amikor kiv�ltak Ali h�vei k�z�l, mert elutas�tott�k az egyezked�si k�s�rlet�t Mu�vij�val, a l�zad� sz�riai helytart�val.

A h�ridzsit�knak h�rom f�bb ir�nyzatuk alakult ki, az azrakit�k, a sufrit�k �s az ib�dit�k. Ezek k�z�l napjainkra egyed�l az ib�dit�k maradtak fent Om�n ter�let�n. Az azrakita �s a sufrita ir�nyzatok minden m�s muszlim csoportot hitehagyottnak min�s�tettek, �s az ellen�k val� folyamatos hadvisel�s doktr�n�j�t vallott�k. Ennek k�sz�nhet�en az iszl�m vil�gban sz�mos szerz� aposztrof�lja napjaink fundamentalista mozgalmait neo-h�ridzsitak�nt.

Egy�b ir�nyzatok

Koranit�k: A Szunn�t elutas�t�, forr�sk�nt kiz�r�lag a Kor�nt elfogad� felfog�s. B�r e megk�zel�t�s a m�ltban t�bb muszlim gondolkod�n�l is megjelenik, �n�ll� ir�nyzatk�nt csak az �szak-Amerik�ban, Rashid Khalifa �ltal alap�tott "Submitters" csoporttal jelent meg.

Afro-amerikai ir�nyzatok A XX. sz�zad elej�t�l t�bb, az iszl�m gy�ker�, de az iszl�m alapvet� tan�t�sait�l nagyban elt�r� ahhoz sokszor csak n�vleg hasonl� els�sorban afro-amerikaiakat vonz� ir�nyzat alakult ki. Ezek k�z�l a legfontosabbak a Moorish Science, a Nation of Islam, illetve az abb�l kiv�lt Five percenters ir�nyzat.

Modern t�rsadalmi ir�nyzatok

Iszl�m miszticizmus

Ld. sz�fizmus.

���� Ez a szakasz m�g csonk. Seg�ts te is a kib�v�t�s�ben!

Iszl�m gy�ker� egy�b vall�sok

1. Jezidi
2. Dr�z
3. B�bi
4. Bah�'�